Get Adobe Flash player
Csővár község hivatalos honlapja.

Csővár Váctól 20 kilométerre észak-keleti, a Galga völgyében fekvő Acsától észak-nyugati irányban fekszik. A völgyben települt községet erdő koszorúzta lankás dombok veszik körül.

Nyugati határában fehér mészkősziklákon ma is áll a vár nagytornya és „lovagtermének" fala ásító ablaküregeivel.
A községtől egy kilométerre észak-nyugatnak kezdődik egy felső triász vonulat, mely a szomszédos Keszeg községig húzódik. Anyaga részint dolomit, részint mészkő. Legmaga-sabb pontja a 349 méter magas csővári Várhegy és a mellette emelkedő 358 méter magas Vashegy.
A Várhegynek déli, úgynevezett Ördögárokra néző oldalán két barlangot találunk. A bar-langok keletkezése barlangkutatóink megállapítása szerint hőforrásból eredő.
A Vashegyből tiszta időben nemcsak a Cserhát, Börzsöny, Pilis, Mátra látható, hanem oly-kor még a Kárpátok is.

Csővár keletkezése összefügg a tatárjárással. Bebizonyosodott, hogy a mongolok támadásá-val szemben csak erődített helyek nyújthatnak védelmet, így IV. Béla várépítkezésekbe kezdett, hogy jó példával járjon a főurak előtt. A nógrádi várrendszer is ekkor épült ki. Utóbbinak lett legdélibb erőssége Csővár. Építése több megszakítással 1250-1400 között történhetett, a Maglód nemzetségtől származó Csői és Nézsai család részéről.

Oklevélben 1389-ben találkozunk először a Csői (de Chew) és a Nézsai (de Nysa) családokkal.
A vár kapitánya, Csői Miklós Reichel Sebold szövetségébe szegődött.
Csői Miklós 1470-ben elveszti birtokait, mivel garázdálkodásán túl testvérgyilkosságba esett, megölte öccsét. Ekkor Cső vára a rokonság, a Nézsai család birtokában található, mely viszont a Vitéz János-féle összeesküvésben vehetett részt, a király 1476-ban hűtlensé-gük és a család kihalása miatt tulajdonába került várat elzálogosítja Parlagi Györgynek 5000 forintért. 1486-ban Parlagi lányai révén Kállai János és Pakosi Lajos kezére került a vár. Mátyás király 1486-90 között visszaválthatta a zálogot, és fiának, Corvin Jánosnak adomá-nyozta.

Az 1490-es évek elején Ráskay Balázs tulajdonába került Csővár, valószínűleg jutányos áron. Ráskay két fia Tamás és Gáspár Rád és Acsa birtokában részes, a külön vásárolt Cső-váron pedig leányai osztozkodnak: Erzsébet és Dorottya.

Ráskay Dorottya férje, Bebek Ferenc 1523 táján Csővárt birtokba veszi, melyre később I. Ferdinándtól megerősítést kér; 30000 forintért megkapja Füleket és Csővárt. 1548-ban Bajoni Benedekné (született Bodó Anna, Ráskay Erzsébet lánya) tiltakozik gyermekei ne-vében is nagynénje férje, Bebek Ferenc és unokaöccse Fülek, Salgó, Cső várak és a hozzá-tartozó uradalmak birtoklása ellen.

A Ráskay-örökség 1579-ben végleges osztály tárgya. Kenderessy Mária örökölte Csővárt is.
1541-ben Buda elfoglalása után mind közelebb kerül a hódoltság Csővárhoz. 1544-ben el-esik Vác és Nógrád. Csővár védelmére 1530-40 között még Bebek Ferenc rondella építésé-vel erősített, de ágyútűz ellen a hegyi várak nem védhetők hosszabb ideig. Csővár sem épült tovább, hanem elővédnek, s a környék szemmel tartására szolgált.

Csővár elfoglalása a törököknek ugyanazt jelentette, mint előtte a mieinknek: a környék megfigyelése. Vác biztonsága érdekében 1559-ben őrség tanyázott benne, amikor pedig végleg elhagyhatták, felgyújtva leéghetett. Csővár erőd szerepe ezzel megszűnt, csak, mint rom került oklevelekben a Ráskay-örökösök tulajdonába. Kenderessy Mária révén férje, Bosnyák Tamás füleki főkapitány kezére került a vár. Utóda, fia István örökölte, annak 1664-ben bekövetkezett halála után húga, Judit lett az örökös. Tőle férje, Koháry István országbíró gyermekére, Juditra szállt. Nevezett férje Barkóczy György. Lányukat, Krisztinát az utolsó, leszármazás útján Csővárt birtokló gróf Károlyi Sándor veszi el. Vele 1731-ben elcseréli a Prónay család Pest megyei birtokát, Kókát, Csővár és Acsa jószágokért. Ezzel megszűnt a két falu közötti ellenségeskedés. Ettől az időtől kezdve két évszázadon keresztül a Prónayak bírták a két községnek egy részét a várral együtt.

Arányi Lajosnak a várról 1875-ben készült leírásában olvashatjuk: „Valószínű, hogy hajdan ott volt a jól keletelt várkápolna, melyben 40 év előtt kontár gót ablakok voltak alkalmazva, melyeket a Prónay bárói család parancsára készítettek. A Károlyiak után tehát a Prónay család használatában állt folyamatosan a vár. A vár építészeti leírása részletesen olvasható Jakus Lajos: Csővár című könyvében.

A község területe és határa ősidők óta lakott. A vár alatti barlangban valószínűleg ősember tanyázott a kőkorszakban. Bronzkori emlékeket szintén ismerünk a környékről. Csővár határában, a Bangor nevet viselő egyik domb is bronzkori telep volt.
Cső possesio (helység) először 1389-ben szerepel oklevélben. A Csői családon belüli perle-kedés apáról fiúra öröklődik.
Csővár a budai szandzsákban, a váci nahijéhez tartozott. 1546-ban falu, 1559-ben már pusz-ta, 1562-ben rája, azaz lakosság nélküli. A vidék 30 évnél tovább maradt lakatlan. Telepítése a környező falvak közül a legkésőbb történt. 1668-ban a falunak van elöljárósága, de télen tűzvész következtében a falu fele elpusztult. 1668-ban Buda vára felszabadulása idején Cső-vár rövid időre deserta (elhagyott), utána a hadsereg ellátására terményszolgáltatás és fuvar terheli.

1700-ban Egry Márton földesúr kérésére bizottságot küldenek ki a csői és acsai határ kiiga-zítása céljából. Ez megtörtént, a csőváriak ez őszön már abba a Hosszúköteles földbe vetet-tek, amit addig az acsaiak elfoglaltak. 1701-ben még háromszor szállnak ki a vármegyéről a csőváriak kérésére, köztük és az acsaiak közt felmerült ellentéteket elsimítani, de az acsaiak még 8 év múlva sem hagyják abba az erőszakos határfoglalást. Az acsaiak Csővár lakosaival csak akkor értettek egyet, amikor közös volt az érdekük. 1703-ban megindul a Rákóczi seregébe való toborzás.

A török kiűzése után a túlnépesedett Felvidékről megindult a népvándorlás, előbb Nógrád és Hont megyékbe, a megritkult falvakba, vagy elhagyott pusztahelyekre, ahonnan a lakos-ság a 15 éves háború alatt elmenekült. Volt, ahol szorgalmazták a betelepítést a földesurak, mint a Bosnyák és Koháry család Acsán és Csőváron is. A 18. századot az állandó mozgás, be- és elköltözés jellemzi.
Csőfalun 1684-ben 27 telkes jobbágy él. 1699-ben összesen 39 családot tüntet fel az össze-írás. Ez a szám 1702-ben 32-re fogyott.
A falu szántóföldjei két vetőben vannak osztva, ezeket felváltva szokták bevetni. Rétjük nagyobbrészt jó szénát terem, de keveset. Legelőik az erdőkben is dombokon vannak, aztt tartott marha és juh csak saját szükségleteik kielégítésére elég. Elegendő tűzifát és paraszti épületfát szolgáltató tölgyerdejük van. Kereskedelmük nincs. Eladnivaló dolgaikat szárazon másfél mérföldre Vácra, 4 mérföldre, Pestre és Budára vihetik. Fellendül a szőlőtermelés, de a gyümölcs termelése is virágzott, amit bizonyít a főzőüstök számának gyors szaporodása. Csőváron mellékes foglalkoztatásként a méhészet mindig virágzott. Egy év alatt 10-ről 24-re szaporodik a méhcsaládok száma.

1844 után 1877-ig több helyen a rét és legelőből szántó, vagy megfordítva, erdőből szántó lett. Malom a faluban is volt (ahol most az iskola, óvoda és az önkormányzat épülete áll), de már nem földesúri tulajdonban; vagy a községé vagy magántulajdon. Mögötte volt a Ma-lom-tó, mely a patak vizét fogta fel.
1848. március 15-én és az azt követő események fontos változásokat ígértek a nemzet életé-ben. Falvainkba a március 15-i események hírei néhány nap leforgása alatt eljutottak. A járási tisztviselők megmagyarázták a népnek előlegesen a törvényt, a földesurak pedig min-den jobbágyukat és zsellérüket felmentették a robot alól. A szabadságharc eseményei elke-rülték Csővárt, a kolera azonban sok áldozatot szedett innen is.
Csővár lakosságának az önkényuralommal szembeni magatartására jellemző példa, ahogyan a szabadságeszmékért rabságot szenvedő evangélikus lelkészért kiállt. Kemény Samu lelkész a szabadságharc bukása után alig foglalta el állását Csővárott, alig volt két hónapja házas, Prónay Gábor temetésén, Acsán mondott beszéde miatt két évre Josefstadtban várfogságra ítélték. Végül kitiltották őt a községből, ahonnan Maglódra költözött.
Csővárt a kiegyezést követő kapitalizálódás nem érintette. Kisárutermelő mezőgazdasága felvirágzott, a földművelés mellett fejlett állattenyésztés indul meg. Csővár lakossága részé-ről is megindult ebben a korszakban az a folyamat, mely országos jelenségként mutatko-zott. A földszerzés utáni éhség egyes családokat összeházasodás és vétel útján nagygazdákká tesz. A kisebb földbirtokosok földjei így kerülnek jobb módú családok kezére.

A lakosság javuló anyagi léte népviseletének felvirágzásában mérhető le. Az 1900-as évek elején kezd mind színesebbé válni a női és férfi viselet. Anyagi módra való tekintet nélkül a varrottasok általános népviseletté válnak. Férfiaknál a zsinóros ruha szintén elterjedt. Épít-kezésben kezdenek eltűnni a zsúpfedeles házak, ezeket cserepes váltja fel, habár még mindig tömött sár és vályogból készülnek a falak.

1893-ban a község képviselőtestülete elhatározza, hogy kisközséggé óhajt alakulni, s Acsá-val „szövetkezni". Acsa megtartja a nagyközségi jellegét, Csővár csatlakozását nem ellen-zi.1921-ben a képviselő-testületi gyűlés kimondja Csővár nagyközséggé alakulását, de a ké-rés elintézése két évig húzódik. 1923-ban a belügyminiszter elutasítja Csővár kérelmét, mert időszerűtlennek tartja. Ekkor jegyzői kirendeltséget kérnek, egyre kevesebb a képviselő-testületi gyűlés. Ez az állapot fennáll 1945. utáni időkig, a Tanács létrejöttéig.

Csővárt az első világháború alatt nem érintette olyan súlyosan a sok gazdasági nehézség, mint más szomszédos községet. A falu nem adósodott el, de nem is fejlődött. Harminc év alatt nem épült semmi közintézmény a községben. Az utak rosszak, esős időben sártenger. Közlekedés szempontjából is nagyon elmaradott a község. 1929-ben kapott ugyan autóbusz járatot, az azonban naponta csak egyszer közlekedett Vácra és onnan vissza.

1944. november első napjaiban Csővár lakossága is aggodalommal várta, mi lesz vele. No-vember 23-tól naponta idehallatszott az ágyúdörgés. 1944. december első napjaiban már egész közel szóltak az ágyúk. December 6-án Acsa felől várták a szovjetek bejövetelét, ők azonban Nógrádsáp felől érkeztek. A lakosság az első órákban megijedt, de amikor látta, hogy a szlovák nyelvvel meg tudják értetni magukat, megnyugodtak és a szovjet hadsereget ellátták élelemmel.
1945 őszén megalakult a Földosztó Bizottság.
Tíz évig a II. világháború után mintha megállt volna az idő Csővár felett. Alig indult az élet, átcsatolták az aszódi járáshoz, melynek eléggé mostoha gyermeke volt. 1949-ben ismét kérik nagyközséggé alakulásuk engedélyezését, de legalább jegyzői kirendeltség létesítését. A tanácsok felállításával tanácstitkárt kaptak 1950-ben. Gyökeres változás nem következett be a község életébe, amíg a váci járáshoz vissza nem került 1954-ben. Kapott a váci járás egy leégett iskolát, amelynek a felépítéséhez és bővítéséhez azonnal hozzáfogott. Kiharcolta a község villamosítását, s 1961. május 1-jén kigyulladt Csőváron is a fény. Három évi mun-kával elkészült a község régen nélkülözött korszerű művelődési háza. A község közlekedé-se nagymértékben megjavult, Vác felé több autóbusz járattal. Csővár a fejlődés útjára lépett. Az 1980-as népszámlálás szerint 815 volt a lélekszám, és 156 a ház.

1963-ban a termelőszövetkezet, az ahhoz való viszonyulás megváltozott, javult a termelés, annak színvonala is. Emelkedést mutatott a közös munkában résztvevők száma is. Az 1970-es években sor került a püspökhatvani, acsai, galgagyörki és csővári TSZ-ek összevonására, létrejött a Galgavölgy MgTSz, s 1992-ig sikeresen működött.

Csővárra a turistákat két látnivaló vonzotta: egyik a várrom és mellette a kiváló kilátóhely: Vashegy. A másik látnivaló: Csővár népviselete, mely az 1950-60-as években még virágzott. A budapesti Vörös Meteor Turista Egyesület évtizedeken keresztül rendszeres túrát veze-tett Csővárra a barlangok feltárására, így létesítették a Kilián forráskutat. A váci Finomfo-nó Turista Egyesület turistái a néprajzi fotóversenyben a csővári népviseleteket örökítették meg. Az idegenforgalom 1960-ban megnövekedett annak köszönhetően, hogy Pencen megnyílt egy 40 személyes turistaház, melynek vendégei innen kirándultak gyalogtúrában Csővárra. 1979-ben a Váci Naplóban sorozatos cikkek jelentek meg Jakus Lajos múzeum-vezetőtől Csővár 15-16. századi múltjáról, azzal is felhívva az olvasók figyelmét a várra.

Csőváron a katolikus egyház múltja a középkorba nyúlik vissza, de már 1662-ben volt evangélikus lelkésze, bizonyos Fabricius alias Smidt Sebestyén. A csővári evangélikus egy-ház 1669-ben alakult meg, ezen időtől lelkésze és tanítója folyamatosan volt.

Csőváron az iskolák államosítása előtt a tanító egyben az evangélikus egyház kántora is volt. Az iskolák államosítása a csőváriaknak is gyökeres változást jelentett. Tanítás céljára berendezik a volt Levente Otthont. Berendezéséről az újpesti Falujárók gondoskodnak. 1951-52-ben bevezetik a szlovák nyelv tanítását, de a lakosság kérésére a szlovák helyett az orosz nyelv lesz a kötelező.
1952. február 6-án kéménytűz által leég az új iskola, s amikor a község átkerül a váci járás-hoz, megindul annak átalakítása és bővítése. Tíz éven keresztül 6 igazgató áll az iskola élén. Igazgatóváltások után 1967-ben Kálmán Béla jött az iskola élére, hét éven keresztül változatlan, stabil a tantestület. Már ekkor a jövő terve volt, hogy a felső tagozatát körzete-sítsék Acsával, mivel elég alacsony a létszáma. Az alsó tagozat maradt helyben, a felső tago-zatos tanulók pedig autóbuszon jártak át Acsára.

A csővári óvoda felállításának gondolata először 1914-ben vetődött fel, de a közbejött vi-lágháború ezt megakadályozta. Amikor a váci járáshoz csatolták Csővárt, megnyílt végre az óvoda, azonban rövid fennállása után megszűnt a szülők közömbössége miatt. Végre 1969. október 1-jén ismét megindult Csőváron az óvoda, a gyermeklétszám örvendetesen emel-kedett, a szülők megszerették az intézményt.

Orvos a közeli Pencen az 1830-as évektől működött, majd az acsai orvos látta el a csővári betegek gondozását. 1924-ben körvédőnői állást szerveznek.

A Váci Járási Tanács támogatásával 1966. május 1-jén felavatásra került Csőváron az újon-nan épült Művelődési Ház. Csővár másik kulturális létesítménye az új iskola, óvoda és kö-zségháza közös kombinált megépítése évtizedekre lekötötte a község minden erejét. Az új iskolában a tanítás 1996-ban indult meg.

(Az összeállítás Jakus Lajos: Csővár című könyvéből készült.)

Időközi választás - 2016

Időközi választás Csőváron

Nemzeti Jogszabálytár

Aszód és térsége szennyvízcsatornázása, szennyvíztisztítása

Választás - 2014

 

valasztas 2014

Acsai Tanuszoda

Látogatók

890830
Ma
Tegnap
A héten
A hónapban
91
1188
1557
6032

IP-címed: 54.227.6.156
Ma: 2018-01-17